A munka és tűzvédelmi oktatás egy igen vitatott terület hazánkban. Felejtsük el azt az őrültséget, amely ezeket a tanfolyamokat a felnőttképzési törvény hatálya alá vonták volna, amely 2020. szeptember 1-jén lépett hatályba, és 2021. január 1-jével visszavonták.
Hiszen az alapfelállás az, hogy a munkáltatók a munkavédelmi törvény (Mvt.) és a tűzvédelmi törvény (Tvt.) alapján kötelesek legalább belépéskor (ez sem egyértelmű) munkavédelmi és tűzvédelmi oktatásban részesíteni a munkavállalóikat.
A munkáltatók már a kezdetektől fogva számos félreértéssel vagy félreértelmezéssel szembesülnek, ami a későbbiekben tovább növeli a káoszt. Mentségükre legyen mondva, hogy sok esetben az ellenőrök sincsenek tisztában ezzel (lásd: járási hivatalok). Az alábbiakban megpróbálom rendszerezni a leggyakrabban előforduló ellentmondásokat.
Ki tarthat munkavédelmi vagy tűzvédelmi oktatást?
Erre nagyon egyszerűen válaszolhatnék. Bármelyik munkáltató vagy annak meghatalmazott képviselője és ezzel le is zárhatnám ezt a pontot. De beszéljünk erről egy kicsit részletesebben. Bármilyen hihetetlen, de sem az Mvt. sem a Tvt. nem ír elő semmiféle képesítést, nemhogy munkavédelmi vagy tűzvédelmi képesítést. És nagyon helyesen, mert ha ezt tenné, akkor gyakorlatilag összeomlana.
Senki nem gondolhatja komolyan, hogy minden munkáltató és vezető két, egyenként nagyjából fél évig tartó tanfolyamot fog elvégezni csak azért, hogy a tanfolyamokat megtarthassa. Azt sem gondolhatjuk komolyan, hogy van elég belső kolléga vagy kiszervezett vállalkozó ahhoz, hogy az országban naponta jelentkező fluktuációt kezelni lehessen.
A költségvonzatról ne is beszéljünk. Az azonban, hogy ezzel kapcsolatban még mindig nagy a zűrzavar, inkább annak köszönhető, hogy mindkét területen létezik egy úgynevezett szakember-felvételi kötelezettség (ez is megér egy külön történetet…). Ez bizonyos feltételek mellett önállóan is kötelezheti a munkáltatót vagy az üzemeltetőt ilyen szakemberek alkalmazására. Legyen ez akár belsőleg, akár külsősökkel megoldva.
De hangsúlyozom, ebben az esetben sincs olyan előírás, hogy magát a munkavédelmi és tűzvédelmi oktatást is ennek a személynek kell elvégeznie! Egy nagyon egyszerű példával tudom ezt szemléltetni: nincs semmiféle alkalmassági vizsga, például a munkavédelmi technikus képesítés megszerzéséhez anélkül, hogy az érintett személynek ne lenne beszédhibája. Innentől kezdve hogyan kötelezhető bárki arra, hogy ténylegesen szóbeli képzést tartson?
Persze lehetne elektronikusan is megtartani, de Magyarországon jelenleg nem kötelező az olvasáskészség. Tehát maradjunk annyiban, hogy az oktatást bármelyik megbízott személy tarthatja, aki erre kijelölt és rendelkezik a minimális kompetenciákkal. Viszont egy dolgot meg lehetne követelni, ha valamilyen jogszabály külön előírja, hogy ki készítheti el az oktatás tárgyát! De előre látom, hogy ez is kétértelmű, erről a következő pontban részletesebben is beszélek.
Munka és tűzvédelmi oktatás tematika. Ki készítheti?
Kezdjük az Mvt-vel, és ez lesz a leghosszabb. Az Mvt. így általában és nagyon helyesen eléggé következetesen a munkáltató kifejezést használja a munkavédelem megszervezéséért felelős személyként.
Ahol pedig kötelezővé teszi szakember alkalmazását, ott következetesen azt is megfogalmazza, hogy a munkavédelmi szakembernek kell részt vennie ezekben a dolgokban, és nem a munkáltató helyett kell elvégeznie azokat. (De ez más esetekben is megjelenik.) Konkrétan a munkavédelmi oktatással kapcsolatban az Mvt. csak azt írja elő, hogy ahol a munkáltatónak ilyen szakembert kell foglalkoztatnia, ott a tananyag előkészítésében is közre kell működnie. Tehát nem mondja ki, hogy a munkáltató helyett tegye meg!
Egyetlen olyan területet ismerek, ahol kifejezetten kimondja, hogy munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személynek kell elkészítenie, mégpedig az emelőgépek biztonsági szabályzatával kapcsolatosan. Ez a rendelet egyébként más területeken szigorúbb, mint maga a munkavédelmi törvény, de erről majd később.
Visszatérve az általános helyzetre, mivel a közreműködésről van szó (és csak néhány munkáltató esetében), ez eléggé nézőpont kérdése. Egyébként mit értünk hozzájárulás alatt? Ezt sehol sincs konkrétan szabályozva. Persze nagyon jól tudjuk, hogy a valóságban (a kivételtől eltekintve) szinte mindig „jobb a békesség” alapon történik, a munkavédelmi szakember készíti el a munka és tűzvédelmi oktatás tematikáját.
Egy másik fontos szempont, amiről sokan megfeledkeznek itt, hogy a foglalkozás-egészségügyi orvosok (szolgáltatók) fontos részét képezik a munkavédelmi rendszernek. Így érdemes lenne velük is konzultálni ebben a kérdésben, hátha hasznos hozzájárulást tudnak nyújtani (elsősegélynyújtás, biológiai veszélyek stb.). Az ő szerepük azonban ismét egy nagyon érzékeny kérdés.
Lássuk, hogy áll a dolog a Ttv-ben. A tűzvédelem erőteljesebben foglal állást ebben a kérdésben. Egyértelművé teszi, hogy a bizonyos feltételek fennállása esetén az üzemeltetők tűzvédelmi oktatásának tárgyát a megfelelő tűzvédelmi szakembernek kell előkészítenie. Ez nem feltétlenül jó, de legalább egyértelmű.
A munka és tűzvédelmi oktatás időszakai, azaz milyen időközönként kell tartani?
A két terület között a munkavállalók belépésére és az ismétlésre vonatkozó szabályok tekintetében sincs összhang. A munkahelyi egészségvédelem és biztonság esetében van egy kulcsfogalom, amely meglehetősen rugalmas az új belépőkkel kapcsolatban, nevezetesen az „önfoglalkoztatás”.
Ez nincs meghatározva sem a törvényben, sem máshol, hogy mit jelent, de reális megközelítése annak az elképzelésnek, hogy a munkavállaló közvetlen felügyelet nélkül, önállóan is végezheti a munkáját. Ezen az alapon a munkavállaló élete végéig dolgozhat munkavédelmi képzés nélkül, hacsak nem teljesül valamilyen más, a törvényben meghatározott feltétel.
Ez a helyzet azonban ritkán fog bekövetkezni, ezért jobb, ha a képzést a lehető leghamarabb megtartják a békesség érdekében. Baleset esetén nehéz védekezni egy olyan helyzetben, amikor mindig van közvetlen felettes, és ezért a munkavállaló nem részesült képzésben.
Az ismétlést illetően azonban az Mvt. nem szabályoz közvetlenül semmilyen időtartamot. Viszont hangsúlyozza a naprakészséget, a változások nyomon követését és kivételes esetekben (pl. balesetet követően) a képzés megismétlését. Egyedül a már említett Emelőgépek Biztonsági Szabályzata az, amely viszont a kötelező éves ismétlést írja le.
Oktatás a tűzvédelemre vonatkozóan
A TVT nem ad könnyítést az új belépőknek a képzés elhalasztása tekintetében. Ellenben engedményt tesz, hogy nem szab ki kötelező bírságot, ha 15 napon belül teljesítik a képzést. Szeretném azonban felhívni a figyelmet arra, hogy tűz esetén ez természetesen nem mentség. Ennek az az oka, hogy a biztonságos munkavégzés megszervezése a munkáltató/üzemeltető felelőssége.
A 15 napos türelmi idő csak egy reális megközelítés arra a helyzetre, hogy nem mindig könnyű azonnal megszervezni az ilyen képzést. Éles különbség van a munkavédelemmel szemben abban is, hogy a tűzvédelem kifejezetten az általános tűzvédelmi oktatás éves időszakát írja le, a fenti kedvezménnyel.
Emellett természetesen a TVT felsorolja azokat a különleges helyzeteket is, amikor a képzést nem tervezetten kell biztosítani. További jelentős különbség a két terület között, hogy a tűzvédelemben kialakult az ún. tűzvédelmi szakképesítés fogalma, amely egy kiegészítő (nem államilag elismert, hanem bejegyzett) szakképesítés. Ezeket csak bizonyos részterületeken kell elvégezni, amelyeket külön rendelet határoz meg.
A munka és tűzvédelmi oktatás dokumentálása
A lényeg, hogy mindkét esetben dokumentálni kell, mert egy ellenőrzés, baleset vagy tűz esetén másképp nem lehet bizonyítani, hogy a képzés megtörtént. Az azonban gyakori kérdés, hogy hogyan kell ezt megtenni.
Valójában egyikre sincs központi dokumentációs minta. Az ilyen nyomtatványokat készítő nyomtatványgyártó cégek tulajdonképpen a jogszabályok által többé-kevésbé, de közel sem egységesen meghatározott, pragmatikusan kitalált tartalmi elemek halmazát képviselik.
Nem követelmény, hogy ez a klasszikus naplóformátumban legyen, bár a gyakorlatban praktikussági okokból általában így van. Az sincs előírva, hogy egy vállalaton belül egynél több naplót nem lehet egyszerre nyitni, és ez helyes is, hiszen a telephelyek ebből a szempontból nehezen kezelhetők lennének. Új elemként jelent meg a közelmúltban a távoktatás lehetősége, de ez csak az elméleti képzésre vonatkozhat.
Nagyjából ezek a legalapvetőbb kérdések az oktatással kapcsolatban, de bizonyára vannak más kérdéseik is, amelyekre itt nem lehet részletesen kitérni, de kérdésük esetén állunk rendelkezésükre.
EZ IS ÉRDEKELHETI:
- A Tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálat fontossága
- Tűzvédelmi oktatási napló jelentése és letöltése
- A tűzvédelem fogalma, avagy mi is az a tűzvédelem?
- Munka és tűzvédelem egy vállalkozás életében