Elkészült a kockázatértékelés, bekerült a mappába, és évekig senki nem nyúl hozzá. Sok cégnél így néz ki a gyakorlat, pedig a dokumentum csak addig ér valamit, amíg a valós munkavégzést írja le. Ebben a cikkben arról lesz szó, mikor kötelező felülvizsgálni a kockázatértékelést, mi változott 2025-től, milyen események miatt kell az 5 éves határidő előtt is frissíteni, és hogyan ellenőrizheted cégvezetőként, hogy a sajátod naprakész-e.
Ha még az alapokkal ismerkedsz (mi a kockázatértékelés, kinek kötelező, mit tartalmaz), először olvasd el a kockázatértékelésről szóló átfogó útmutatónkat.
Az alapszabály: legalább 5 évente
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 54. § (3) bekezdése szerint a kockázatértékelést a tevékenység megkezdése előtt, majd indokolt esetben, de legalább 5 évente kell elvégezni. Ez a felülvizsgálat nem formai aktus: a kockázatértékelés teljes tartalmát, vagyis a veszélyek azonosítását, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedéseket is újra kell vizsgálni.
Sok cégvezető még a korábbi, 3 éves ciklusra emlékszik, és sok weboldalon ma is ez szerepel, néhol egyenesen éves megújításról olvasni. A 2025-től hatályos törvénymódosítás után a jelenlegi szöveg legalább 5 évet ír elő. A változásokról a 2025-ös munkavédelmi jogszabályváltozásokról szóló cikkünkben is írtunk.
Fontos azonban látni, hogy az 5 év felső határ, nem pedig rendszeres ütemterv. Egy működő cégnél ritka, hogy öt évig semmi ne változzon, ami a munkakörülményeket érinti. A gyakorlatban ezért a legtöbb vállalkozásnál a soron kívüli felülvizsgálat jön el előbb.
Mikor kell az 5 év letelte előtt felülvizsgálni
Az Mvt. 54. § (3) bekezdése négy olyan esetet nevez meg, amikor a kockázatértékelést soron kívül el kell végezni:
- Változik a tevékenység vagy a munkavégzés módja. Ide tartozik a technológia, a munkaeszköz, a munkavégzés módja vagy a munkáltató tevékenységi körének megváltozása.
- Módosulnak a munkakörülmények. Ha az eredeti tevékenység változása a munkakörnyezeti tényezőket (például a klímát, a zajt, a rezgést vagy a levegőminőséget) megváltoztathatta.
- Baleset vagy megbetegedés történt. Ha munkabaleset, fokozott expozíció vagy foglalkozási megbetegedés következett be, és ez a tevékenység, a technológia, a munkaeszköz vagy a munkamód hiányosságára vezethető vissza.
- Hiányos volt az előző értékelés. Ha a korábbi kockázatértékelés nem terjedt ki valamely jogszabályban előírt szempontra.
Gyakorlati példák: mi számít változásnak
A törvényi felsorolás általános, a cégek viszont konkrét helyzetekben döntenek. Az alábbi esetekben szinte mindig indokolt a kockázatértékelés felülvizsgálata:
- Új gép vagy berendezés üzembe helyezése. Egy új présgép, targonca vagy CNC eszköz új veszélyforrást jelent, ezért a gépekre vonatkozó kockázatelemzést ki kell egészíteni.
- Új vegyi anyag bevezetése. Egy új tisztítószer, festék vagy ragasztó új biztonsági adatlappal és új expozícióval jár. Ilyenkor a kémiai kockázatértékelést is frissíteni kell.
- Új munkakör létrehozása. Ha a cég új pozíciót nyit, az ahhoz tartozó veszélyeket a munkakörre vonatkozó kockázatelemzésben rögzíteni kell, mielőtt az első dolgozó munkába áll.
- Költözés, új telephely vagy átépítés. Más alaprajz, más menekülési útvonalak, más világítás és szellőzés, más közlekedési utak.
- Tevékenységi kör bővítése. Egy autószerelő műhely, amely fényezést is vállal, vagy egy étterem, amely kiszállításba kezd, új kockázatokat vesz fel.
- Jelentős létszám- vagy műszakrend-változás. Az éjszakai műszak bevezetése, a túlórák növekedése vagy a tartós létszámhiány a pszichoszociális kockázatokat is érinti.
- Baleset vagy majdnem-baleset. Ha egy esemény rávilágít egy fel nem tárt veszélyre, azt nem érdemes a következő ciklusig halogatni.
Hogyan zajlik a felülvizsgálat
A felülvizsgálat ugyanúgy munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység, mint az eredeti kockázatértékelés (Mvt. 54. § (8)), ezért csak megfelelő szakképesítéssel rendelkező munkavédelmi szakember végezheti. A gyakorlatban négy lépésből áll.
- A meglévő dokumentum átnézése. A szakember összeveti a korábbi kockázatértékelést a jelenlegi állapottal: munkakörök, gépek, anyagok, létszám, telephely.
- Helyszíni bejárás. A változások csak a helyszínen derülnek ki igazán. Egy új polcrendszer, egy áthelyezett munkaállomás vagy egy beszerzett kéziszerszám papíron gyakran nem jelenik meg.
- Az intézkedések teljesülésének ellenőrzése. Megvalósultak-e a korábban előírt intézkedések, a megadott határidőre és felelőssel. Ami nem teljesült, annak oka és új határideje is bekerül az anyagba.
- Frissített dokumentáció és tájékoztatás. Az új kockázatértékelés rögzíti a következő felülvizsgálat tervezett időpontját, a munkáltató pedig tájékoztatja a munkavédelmi képviselőt, ennek hiányában a munkavállalókat (Mvt. 59. § (2)).
A dokumentációt legalább 5 évig meg kell őrizni (Mvt. 54. § (5)). A korábbi változatokat sem érdemes kidobni, mert egy esetleges baleseti vizsgálatnál ezekből látszik, hogyan követte a cég a változásokat.
Mi változik a felülvizsgálat után
A kockázatértékelés nem önálló irat, hanem több másik dokumentum alapja. Ha frissül, akkor a ráépülő anyagokat is át kell nézni:
- az egyéni védőeszközök juttatási rendjét, mert az új kockázatokhoz új védőeszköz tartozhat;
- a munkavédelmi oktatás tematikáját, hogy a dolgozók az új veszélyekről is tudjanak;
- a munkavédelmi szabályzatot, ha a változás a szervezetet vagy a felelősségi rendet is érinti;
- az üzemorvosi alkalmassági vizsgálatok körét, ha új egészségkárosító kockázat jelent meg.
Önellenőrzés: naprakész-e a kockázatértékelésed
Cégvezetőként néhány kérdés alapján gyorsan felmérheted, hogy szükség van-e felülvizsgálatra. Ha az alábbiak közül akár egy is igaz, érdemes szakemberrel átnézetni a dokumentumot:
- a kockázatértékelés dátuma 5 évnél régebbi;
- az elkészülte óta új gépet, eszközt vagy vegyi anyagot vezettetek be;
- azóta új munkakört hoztatok létre, vagy egy meglévő tartalma érdemben megváltozott;
- költöztetek, átépítettetek, vagy új telephelyen is dolgoztok;
- történt munkabaleset vagy foglalkozási megbetegedés;
- nem szerepel benne a következő felülvizsgálat tervezett időpontja;
- a benne előírt intézkedéseknek nincs felelőse vagy határideje;
- nem tudod pontosan, mi van benne.
Mi történik, ha elmarad a felülvizsgálat
Egy munkavédelmi ellenőrzésen a hatóság nemcsak azt nézi, hogy van-e kockázatértékelés, hanem azt is, hogy a valós állapotot írja-e le. Egy 2019-es dokumentum, amelyben nem szerepel a 2023-ban vásárolt gép vagy a tavaly bevezetett vegyi anyag, gyakorlatilag hiányos kockázatértékelésnek számít.
A munkavédelmi bírság részletes szabályait a 25/2024. (II. 14.) Korm. rendelet tartalmazza. A bírság 100 ezer forinttól 100 millió forintig terjedhet, mikro- és kisvállalkozásoknál a felső határ 25 millió, középvállalkozásoknál 50 millió forint, ha nem történt halálos baleset. A rendelet szerint az előírt kockázatértékelés hiánya esetén a hatóság a bírság összegét akár 20 százalékkal is megemelheti. Egy baleset után pedig az elavult kockázatértékelés az egyik első dolog, amire a vizsgálat rákérdez.
Gyakori kérdések
Mikor jár le a kockázatértékelés?
Nincs klasszikus lejárati dátuma. A törvény szerint legalább 5 évente meg kell ismételni, de minden olyan változásnál korábban is, amely a munkakörülményeket érinti.
Még mindig 3 évente kell felülvizsgálni a kockázatértékelést?
Nem. A hatályos Mvt. 54. § (3) bekezdése legalább 5 évet ír elő. A korábbi 3 éves ciklust a 2025-től hatályos módosítás hosszabbította meg.
Ha nem változott semmi, elég az 5 évenkénti felülvizsgálat?
Igen, ha valóban semmi nem változott a tevékenységben, a technológiában, a munkaeszközökben, a munkakörülményekben, és baleset sem történt. A gyakorlatban ez ritka, ezért érdemes évente legalább átnézni, hogy a dokumentum még fedi-e a valóságot.
Elég csak a változással érintett részt frissíteni?
Egy konkrét változásnál (például egy új gép) jellemzően az érintett terület felülvizsgálata a feladat. Az 5 éves felülvizsgálatnál viszont a teljes kockázatértékelést újra kell vizsgálni. Hogy melyik helyzet áll fenn, azt a munkavédelmi szakember dönti el a helyszín ismeretében.
Összegzés
A kockázatértékelés felülvizsgálata nem öt évente egyszer esedékes papírmunka, hanem a cég változásainak követése. Az 5 éves határidő a legkésőbbi időpont, az új gép, az új anyag, az új munkakör vagy egy baleset ennél sokkal hamarabb felülvizsgálatot tesz szükségessé. Ha bizonytalan vagy abban, hogy a te dokumentumod még megállja-e a helyét, az Almássy Group munkavédelmi szakemberei helyszíni bejárással átnézik, és megmondják, mit kell frissíteni. Kérj ajánlatot a kockázatértékelés felülvizsgálatára.
