Hogy ki tarthat munkavédelmi oktatást? – Nem sok olyan vitatott terület van, mint a munkahelyi és tűzvédelmi oktatás. És felejtsük el azt, amely ezeket a tanfolyamokat a felnőttképzési törvény hatálya alá vonta, amely 2020. szeptember 1-jén lépett hatályba, és 2021. január 1-jével vissza is vonták. Hiszen az alapfelállás az, hogy a munkáltatók a munkavédelmi törvény (Mvt.) és a tűzvédelmi törvény (Tvt.) alapján kötelesek legalább belépéskor munkavédelmi és tűzvédelmi oktatásban részesíteni a munkavállalóikat.
A munkáltatók már a kezdetektől fogva számos félreértéssel vagy félreértelmezéssel szembesülnek, ami a későbbiekben tovább növeli a káoszt. Mentségükre legyen mondva, hogy sok esetben az ellenőrök sincsenek tisztában ezzel – pl: járási hivatalok. Az alábbiakban megpróbálom rendszerezni a Ki tarthat munkavédelmi oktatást? témájú a leggyakrabban előforduló ellentmondásokat.
Ki tarthat munkavédelmi oktatást?
Röviden bármelyik munkáltató vagy az általa kijelölt képviselő, de bontsuk ki a témát. Bármilyen hihetetlen, de sem az Mvt. sem a Tvt. nem követel meg semmilyen szakképesítést – nemhogy munka- vagy tűzvédelmi szakképesítést. És nagyon helyesen, mert ha ez így lenne, az gyakorlatilag összeomlás lenne.
Senki nem gondolhatja komolyan, hogy minden munkáltató és vezető két, egyenként nagyjából fél évig tartó tanfolyamot fog elvégezni az érettségin felül, csak azért, hogy a tanfolyamokat megtarthassa. Azt sem gondolhatjuk komolyan, hogy van elég belső kolléga vagy kiszervezett vállalkozó ahhoz, hogy az országban naponta jelentkező fluktuációt kezelni lehessen. A költségvonzatról ne is beszéljünk.
Az azonban, hogy ezzel kapcsolatban még mindig nagy a zűrzavar annak köszönhető, hogy mindkét területen létezik egy úgynevezett szakember-felvételi kötelezettség. Ez bizonyos feltételek mellett önállóan is kötelezheti a munkáltatót, vagy az üzemeltetőt ilyen szakemberek alkalmazására, akár belsőleg, akár külsősökkel.
Ebben az esetben nem követelmény, hogy ez a személy munkavédelmi és tűzvédelmi oktatást kell, hogy végezzen. Egy nagyon egyszerű példával tudom ezt szemléltetni. Nincs olyan alkalmassági vizsga, például a munkavédelmi technikus képesítés megszerzéséhez, amely nem követeli meg, hogy az illetőnek beszédhibája legyen. Innentől kezdve hogyan kötelezhető bárki arra, hogy ténylegesen szóbeli képzést tartson?
Persze lehetne elektronikusan is megtartani, de Magyarországon jelenleg nem kötelező az olvasáskészség. Így az oktatást bármelyik megbízott személy tarthatja, aki erre kijelölt és rendelkezik a minimális kompetenciákkal. Viszont egy dolgot meg lehetne követelni, ha valamilyen jogszabály külön előírja, hogy ki készítheti el az oktatás tárgyát.
Ki készítheti elő a munkahelyi vagy tűzvédelmi oktatást?
Az Mvt. főszabályként – szintén nagyon helyesen – következetesen a munkáltató kifejezést használja a munkavédelem megszervezéséért felelős személyként. Ahol kötelezővé teszi szakember alkalmazását, ott következetesen azt is megfogalmazza, hogy a munkavédelmi szakembernek kell részt vennie ezekben a dolgokban, és nem a munkáltató helyett kell ezeket elvégeznie.
Konkrétan a munkavédelmi oktatással kapcsolatban az Mvt. csak azt írja elő, hogy ahol a munkáltatónak ilyen szakembert kell foglalkoztatnia, ott a tananyag előkészítésében is közreműködnie kell. Tehát nem mondja ki, hogy a munkáltató helyett tegye meg. Egyetlen olyan területet ismerek, ahol kifejezetten kimondja, hogy munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személynek kell elkészítenie: az emelőgépek biztonsági szabályzatát. Ez a rendelet egyébként más területeken szigorúbb, mint maga a munkavédelmi törvény, de erről majd később.
Visszatérve az általános helyzetre, mivel ez a járulék kérdése és csak néhány munkáltató esetében, ez eléggé nézőpont kérdése. Egyébként mit értünk járulék alatt? Ezt sehol sincs konkrétan szabályozva. Persze nagyon jól tudjuk, hogy a valóságban a kivételtől eltekintve szinte mindig jobb a békesség alapon történik, és a munkavédelmi szakember készíti el a témát.
Egy másik fontos szempont, amiről sokan megfeledkeznek. Mégpedig, hogy a foglalkozás-egészségügyi orvosok fontos részét képezik a munkavédelmi rendszernek, és érdemes lenne velük is konzultálni ebben a kérdésben, hátha hasznos hozzájárulást tudnak nyújtani elsősegélynyújtás, biológiai veszélyek stb. kérdésben. Az ő szerepük azonban ismét egy nagyon érzékeny kérdés. A tűzvédelem erőteljesebben foglal állást ebben a kérdésben. Egyértelművé teszi, hogy a bizonyos feltételek fennállása esetén az üzemeltetők tűzvédelmi oktatásának tárgyát a megfelelő tűzvédelmi szakembernek kell előkészítenie. Ez nem feltétlenül jó, de legalább egyértelmű.
Milyen gyakran kell egészségügyi és biztonsági oktatást tartani?
A két terület között a munkavállalók belépésére és az ismétlésre vonatkozó szabályok tekintetében sincs összhang. A munkahelyi egészségvédelem és biztonság esetében van egy kulcsfogalom, amely meglehetősen rugalmas az új belépőkkel kapcsolatban, nevezetesen az „önfoglalkoztatás”. Ez nincs meghatározva sem a törvényben, sem máshol, hogy mit jelent, de reális megközelítése annak az elképzelésnek, hogy a munkavállaló közvetlen felügyelet nélkül, önállóan is végezheti a munkáját.
Ezen az alapon a munkavállaló élete végéig dolgozhat munkavédelmi képzés nélkül, hacsak nem teljesül valamilyen más a törvényben meghatározott feltétel. Ez a helyzet azonban ritkán fog bekövetkezni, ezért jobb, ha a képzést a lehető leghamarabb megtartják. Baleset esetén nehéz védekezni egy olyan helyzetben, amikor mindig van közvetlen felettes, és ezért a munkavállaló nem részesült képzésben.
Az ismétlést illetően azonban az Mvt. nem szabályoz közvetlenül semmilyen időtartamot… De hangsúlyozza a naprakészséget, a változások nyomon követését és kivételes esetekben például balesetet követően a képzés megismétlését. Egyedül a már említett Emelőgépek Biztonsági Szabályzata az, amely viszont a kötelező éves ismétlést írja le.
A TVT nem ad könnyítést az új belépőknek
…az oktatás elhalasztásának lehetőségét illetően, de engedményt tesz, hogy nincs kötelező büntetés a tanfolyam 15 napon belüli befejezésének elmulasztása esetén. Szeretném azonban felhívni a figyelmet arra, hogy tűz esetén ez természetesen nem mentség, hiszen a biztonságos munkavégzés megszervezése a munkáltató/üzemeltető felelőssége.
A 15 napos türelmi idő csak egy reális megközelítés arra a helyzetre, hogy nem mindig könnyű azonnal megszervezni az ilyen képzést. Éles különbség van a munkavédelemmel szemben abban is, hogy a tűzvédelem kifejezetten az általános tűzvédelmi oktatás éves időszakát írja le, a fenti kedvezménnyel.
Emellett természetesen a TVT felsorolja azokat a különleges helyzeteket is, amikor a képzést nem tervezetten kell biztosítani. További jelentős különbség a két terület között, hogy a tűzvédelemben kialakult az ún. tűzvédelmi szakképesítés fogalma, amely egy kiegészítő, nem államilag elismert, hanem bejegyzett szakképesítés. Ezeket csak bizonyos részterületeken kell elvégezni, amelyeket külön rendelet határoz meg.
Hogyan kell dokumentálni a képzést?
A lényeg, hogy mindkét esetben dokumentálni kell, mert egy ellenőrzés, baleset vagy tűz esetén másképp nem lehet bizonyítani, hogy a képzés megtörtént. Az azonban gyakori kérdés, hogy hogyan kell ezt megtenni. Valójában egyikre sincs központi dokumentációs minta. Az ilyen nyomtatványokat készítő cégek tulajdonképpen a jogszabályok által többé-kevésbé, de közel sem egységesen meghatározott, pragmatikusan kitalált tartalmi elemek halmazát képviselik.
Nem követelmény, hogy ez a klasszikus naplóformátumban legyen, bár a gyakorlatban praktikussági okokból általában így van. Az sincs előírva, hogy egy vállalaton belül egynél több naplót nem lehet egyszerre nyitni, és ez helyes is, hiszen a telephelyek ebből a szempontból nehezen kezelhetők lennének. Új elemként jelent meg a közelmúltban a távoktatás lehetősége, de ez csak az elméleti képzésre vonatkozhat.
Remélem sikerült körültekintő áttekintést nyújtani a Ki tarthat munkavédelmi oktatást témájában.