A munkavédelmi hatósági ellenőrzés, bejelentés nélkül érkezik, és 2024 márciusa óta lényegesen nagyobb tétje van, mint korábban: a munkavédelmi bírság felső határa tízszeresére nőtt. Ez a cikk cégvezetői szemszögből mutatja be, mit tehet a felügyelő, mit néz tételesen, mennyibe kerülhet egy mulasztás, és mit érdemes előre rendbe tenni.
Ki ellenőriz és mit?
Az ellenőrzés jogi alapja a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.). A helyszíni ellenőrzéseket területi szinten a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok foglalkoztatás-felügyeleti és munkavédelmi szervezeti egységei végzik.
Három ellenőrzési területet érdemes szétválasztani. A munkavédelmi ellenőrzés a biztonságos munkavégzés fizikai, személyi és dokumentációs feltételeit vizsgálja. A munkaügyi, foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzés ettől jogilag elkülönül, az a munkaviszony jogszerűségét nézi: bejelentést, munkaszerződést, munkaidőt, bérezést. A tűzvédelmi hatósági feladatokat pedig a katasztrófavédelem látja el, önálló keretrendszerben. A három terület viszonyát részletesen bemutatja a balesetvédelem, munkavédelem és tűzvédelem különbségeiről szóló cikkünk, a tűzvédelmi kötelezettségek pedig külön témát képeznek.
Mit tehet a munkavédelmi felügyelő?
Az Mvt. 84. §-a a szokásosnál szélesebb jogosítványokat ad a felügyelőnek. Előzetes értesítés nélkül beléphet oda, ahol munkavégzés folyik, a nap bármely szakában. Bekérhet minden munkavédelemmel összefüggő iratot és másolatot készíthet róla. Meghallgathatja a munkavállalókat, a munkáltató jelenléte nélkül is. Fényképet, felvételt és mérési célú mintát vehet.
A legsúlyosabb eszköze az azonnali intézkedés. Súlyos és közvetlen veszélyeztetés esetén a helyszínen felfüggesztheti a veszélyes munkaeszköz üzemeltetését, és eltilthatja a munkavégzéstől azt a dolgozót, aki nem vett részt oktatáson, nincs érvényes alkalmassági vizsgálata, vagy nem használja a kötelező védőeszközt. Egy leállított gép egy termelő üzemben rendszerint nagyobb kárt okoz, mint maga a bírság.
Amit nem tehet meg: az intézkedései a munkavédelem tárgykörére korlátozódnak, adózási vagy számviteli iratokat nem kérhet be. Ha viszont fekete foglalkoztatásra utaló jelet talál, hivatalból értesíti az illetékes hatóságokat. A munkáltatónak joga van elkérni a felügyelő arcképes hatósági igazolványát, és feljegyezni az adatait.
Az ellenőrzés menete
Az eljárás az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) keretei között zajlik. A felügyelő az igazolás után bejárja a munkaterületet, azonosítja az ott dolgozókat, és szúrópróbaszerűen kérdez rá a szabályok ismeretére és a védőeszközök átvételére.
A munkáltató saját munkavédelmi szakembere vagy jogi képviselője jelen lehet, de a hatóság nem köteles megvárni a helyszínre érkezésüket. A vizsgálat a jelen lévő alkalmazottak bevonásával is jogszerűen megkezdhető, ezért a telefonálást nem érdemes halogatni.
Az ellenőrzésről jegyzőkönyv készül, amely a tényállást rögzíti, nem a büntetést. Az aláírás megtagadható, de ez nem érvényteleníti a jegyzőkönyvet, a felügyelő csak a megtagadás tényét rögzíti. Ennél hasznosabb, ha a munkáltató észrevételt vezet fel rá. A kézhezvétel után írásbeli észrevételre is van mód, és ebben a szakaszban pótolhatók a helyszínen fel nem lelt, de létező dokumentumok. A végleges határozat csak ezek értékelése után születik meg.
Mit ellenőriz konkrétan?
Dokumentumok. Az alapdokumentum a kockázatértékelésról szóló, amelyet minden munkáltatónak el kell készíttetnie már egyetlen munkavállaló mellett is. Fontos változás, hogy 2025. január 1-jétől az Mvt. 54. § (3) bekezdése szerint a korábbi három év helyett legalább ötévente kell elvégezni, de csak változatlan körülmények esetén: technológiaváltásnál vagy munkabaleset után soron kívül felül kell vizsgálni. Veszélyes anyag használatakor ehhez az 5/2020. (II. 6.) ITM rendelet szerinti kémiai kockázatértékelés is társul, a biztonsági adatlapokkal együtt.
Ezt követi a munkavédelmi szabályzat, az Mvt. 55. § szerinti munkavédelmi oktatás aláírt naplója, az egyéni védőeszközök írásos juttatási rendje és átvételi elismervényei, a munkaköri alkalmassági vizsgálatok, a munkabaleseti nyilvántartás és a munkabaleseti jegyzőkönyvek, a gépek üzembe helyezési iratai, az időszakos biztonsági felülvizsgálatok, valamint a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet szerinti villamos biztonsági és érintésvédelmi felülvizsgálat jegyzőkönyvei.
Az alkalmassági vizsgálatnál érdemes tisztázni egy félreértést. 2024. szeptember 1-jétől az általános, mindenkire kiterjedő kötelező orvosi alkalmassági vizsgálat megszűnt, de nem mindenhol. Ágazati rendeletek továbbra is előírják például a magasban végzett munkánál, zajterhelésnél, kémiai expozíciónál vagy terhelő klímánál. Vagyis egy irodai munkakörben elhagyható, egy ácsnál vagy asztalosnál nem.
Helyszín. A felügyelő nézi a gépek védőburkolatait, a közlekedési utak és menekülési útvonalak szabadon tartását, az elsősegélyhely felszereltségét, a világítást, a zajt, a veszélyes anyagok tárolását, a magasban végzett munka biztosítását, és meleg környezetben a védőital biztosítását. Utóbbinál a 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 24 °C korrigált effektív hőmérséklettől ír elő 14-16 °C-os védőitalt.
Személyi feltételek. Vizsgálja, hogy a cég foglalkoztat-e megfelelő végzettségű munkavédelmi szakembert, a tevékenység veszélyességi osztályához és a létszámhoz igazodó időben. Emellett az Mvt. 70/A. §-a alapján a legalább 20 főt foglalkoztató munkáltatóknál munkavédelmi képviselő választását is ellenőrzi.
A leggyakoribb hiányosságok
Építőiparban a leesés elleni védelem hiánya, a szakszerűtlen állványzat és a munkagödrök megtámasztásának elmaradása vezet. Fém- és faiparban a hiányos gépvédőburkolat, ami a csonkolásos sérülések fő oka, valamint a targoncavezetői engedélyek és az időszakos felülvizsgálatok hiánya. Raktározásban az állványrendszerek túlterhelése és a közlekedési utak leszűkítése. Vendéglátásban és szépségiparban jellemzően a kémiai kockázatértékelés hiánya, mert a zsíroldókat és hajszőkítőket nem tekintik veszélyes anyagnak.
Az adminisztratív oldalon a leggyakoribb hiba az elavult kockázatértékelés, az aláíratlan oktatási napló, a nyom nélkül kiadott védőeszköz és egy korábbi munkahelyi baleset elmaradt kivizsgálása. Ezek többsége mulasztás, nem szándékos szabályszegés, de ez a hatóság szemében nem enyhítő körülmény.
Bírságok 2026-ban
A 25/2024. (II. 14.) Korm. rendelet 2024. március 1-jétől alapjaiban írta át a bírságolást. A munkavédelmi bírság összege azóta 100 ezer forinttól 100 millió forintig terjedhet, a korábbi 50 ezer és 10 millió forintos határok helyett. Az alapösszeg súlyosan veszélyeztetett munkavállalónként 100 ezer forint, amelyet kötelező szorzók emelnek.
A szorzók a normasértések számához igazodnak (2-4 hiba esetén 1,5-szeres, 5-7 esetén kétszeres, 8 vagy több esetén háromszoros), a veszélyeztetés időtartamához, valamint a bekövetkezett balesethez. Munkabaleset vagy egészségkárosodás esetén háromszoros, súlyos munkabalesetnél tízszeres, halálos munkabalesetnél húszszoros a szorzó. Az ismételtség szintén emel: ha a hatóság három éven belül már szabott ki bírságot súlyos veszélyeztetés miatt, az újabb bírság 1,5-szeresére nő.
A kkv-knak van védelme. Mikro- és kisvállalkozásnál a bírság 0,8-szeresére csökken és legfeljebb 25 millió forint lehet, középvállalkozásnál 0,9-szeresére csökken és legfeljebb 50 millió forint. Halálos munkabaleset esetén viszont ez a plafon nem érvényes, ott kkv-nál is 100 millió forintig terjedhet az összeg. A hatóság mérlegelési jogkörében további legfeljebb 20 százalékkal csökkentheti a bírságot, ha a munkáltató együttműködő és segíti a tényfeltárást.
A munkaügyi bírság ettől külön szabályozás alá esik, alsó határa 2024 márciusától 150 ezer forint. Nem minden hiányosság vezet bírsághoz: kisebb, súlyos veszélyeztetésnek nem minősülő mulasztásnál a hatóság kötelezheti a munkáltatót a hiba határidőn belüli megszüntetésére.
Jogorvoslat
Az Ákr. alapján a határozat ellen hatóságon belüli fellebbezésnek általában nincs helye, a döntés a közléssel véglegessé válik. A munkáltató közigazgatási pert indíthat, a keresetlevelet a közléstől számított 30 napon belül kell benyújtani a döntést hozó hatósághoz.
Fontos, hogy a keresetindításnak önmagában nincs halasztó hatálya. Ha a cég a végrehajtás felfüggesztését szeretné, azt a keresetlevélben külön kell kérnie azonnali jogvédelem formájában.
Hogyan készülj fel?
Évente legalább egyszer érdemes a munkavédelmi szakemberrel próbabejárást tartani, és ellenőrizni a dokumentáció érvényességét: a kockázatértékelés ciklusát, az alkalmassági vizsgálatok lejáratát, az oktatási naplók aláírásait, a felülvizsgálati jegyzőkönyveket.
Az iratokat a munkavégzés helyszínén vagy a telephely irodájában kell tartani, nem a könyvelőnél. A felügyelő ott fogja kérni őket, és az utólagos pótlás nehézkes.
Amikor a felügyelő megérkezik: a helyszíni vezető kérje el az igazolványát, azonnal értesítse a cégvezetőt és a munkavédelmi szakembert, és tanúsítson együttműködő magatartást, mert ez a bírság mérséklésénél is számít. Amit szigorúan kerülni kell: a hiányzó oktatási napló visszadátumozott aláíratása a helyszínen. Ez okirathamisítás, és keresztkérdésekkel percek alatt kiderül. Ha munkabaleset történik, arra külön eljárásrend vonatkozik, ezt a munkahelyi baleset esetén követendő teendők foglalják össze.
Ha bejelentésre indul az ellenőrzés
Az ellenőrzés gyakran munkavállalói bejelentés nyomán indul, amely névtelenül is megtehető. A bejelentő személyét a hatóság zártan kezeli, a munkáltató sem az eljárás során, sem az iratbetekintésnél nem ismerheti meg.
A 2023. évi XXV. törvény szigorú védelmet biztosít a bejelentőnek. Tilos vele szemben bármilyen hátrányos intézkedést alkalmazni a bejelentés miatt, ide értve a munkaviszony megszüntetését, a lefokozást vagy az indokolatlanul negatív értékelést is. A bejelentő keresése tehát nemcsak eredménytelen, hanem önálló jogsértést is megalapoz. Az egyetlen ésszerű reakció a kifogásolt hiányosság tényleges rendezése.
A felelősség nem szervezhető ki
A legveszélyesebb vezetői tévhit, hogy külsős szakember megbízásával a felelősség átszáll a szolgáltatóra. Az Mvt. 2. §-a szerint a biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért a munkáltató felel. A külső szakember szakmai és adminisztratív támasz, de a gépek karbantartásáért, a védőeszközök beszerzéséért és a napi ellenőrzésért az ügyvezető felel a hatóság felé, és a bírságot is a cég fizeti.
Ez nem érv a kiszervezés ellen, hanem annak pontos értelmezése. Egy jól működő munkavédelmi szolgáltatás naprakészen tartja a dokumentációt, figyeli a határidőket és felkészíti a céget az ellenőrzésre. A döntés és a végrehajtás viszont a cégvezetőnél marad.
