TŰZVÉDELEM

A tűzvédelem alapvetően két területre tagozódik, az egyik tűzoltó-mentő-, a másik a megelőző tevékenység. A mindennapi életben egyre nagyobb jelentőséget kap a megelőzés, hisz ennek gondos tervezésével, az észszerű biztonság kialakításával mind több érték (emberi élet, vagyon) menthető meg.

Az 1996. évi XXXI. törvény (röviden: Tűzvédelmi törvény-Ttv.) III. fejezetének középpontjában a tűzmegelőzési feladatrendszer áll az alábbi felsoroltak (résztvevők) körére bontva.


1. A magánszemélyeknek meg kell ismerniük és meg kell tartaniuk, illetőleg meg kell tartatniuk a tulajdonukban, használatukban levő épületek, lakások, járművek, gépek, berendezések, eszközök és anyagok használatára és működtetésére vonatkozó tűzmegelőzési szabályokat.

2. Gazdálkodó szervezetek kötelesek gondoskodni egyrészt oktatás, képzés keretén belül a tűzvédelmi szabályok megismertetéséről, másrészt a birtokukban lévő tűzvédelmi eszközök, berendezések, készülékek, felszerelések készenlétben tartásáról, azok üzemképességének, használhatóságának biztosításáról. A magas kockázati osztályba tartozó ipari és tárolási alaprendeltetésű kockázati egységben, valamint a közösségi rendeltetésű, a közepes vagy magas kockázatú ipari, mezőgazdasági és tárolási épületekben megfelelő szervezettel, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetve szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodniuk a tűzvédelem biztosításáról.

Tűzvédelmi szakember foglalkoztatása

A hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságoknál, az önkéntes tűzoltó egyesületeknél, valamint az ez irányú szakágazatokban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről szóló 9/2015. (III. 25.) BM rendelet értelmében a gazdálkodó szervezeteknél tűzvédelmi szakágazatban foglalkoztatottak közül legalább középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt minimum havi 8 órában kell foglalkoztatni abban az esetben, ha:

  1. a gazdálkodó szervezet robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot állít elő, dolgoz fel, forgalomba hoz, tárol és az egy telephelyen előállított, feldolgozott, forgalmazott, tárolt anyag együttes, egyidejű mennyisége meghaladja az 1000 kg/liter mennyiséget, de legfeljebb 5000 kg/liter,
  2. a gazdálkodó szervezet tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot, terméket tárol és az egy telephelyen a szabadtéri és az épületen belüli tárolásra szolgáló, összesített alapterület meghaladja az 1000 m2-t, de legfeljebb 10 000 m2,
  3. a gazdálkodó szervezet ipari vagy mezőgazdasági tevékenységet végez és a családtagokkal együtt a munkavégzésben résztvevő munkavállalók egyidejű létszáma meghaladja a 100 főt, vagy
  4. a gazdálkodó szervezet olyan épületrészt, épületet üzemeltet, vagy bérel,
    1. amelyben tömegtartózkodásra szolgáló, de legfeljebb 500 fő befogadóképességű helyiség található,
    2. amely összesített befogadóképessége meghaladja az 500 főt, de legfeljebb 2000 fő, vagy
    3. melyben menekülésben korlátozott személyek elhelyezése, ellátása, kezelése, nevelése, oktatása, gondozása történik és e személyek egyidejű létszáma meghaladja a 20 főt, de legfeljebb 100 fő.

Tűzvédelmi Szabályzat

A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek, ha a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, illetve a magas kockázati osztályba tartozó ipari és tárolási alaprendeltetésű kockázati egységben és kereskedelmi szálláshelyeken tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük.

Tűzriadó terv

A 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet értelmében a Szabályzat mellékleteként Tűzriadó Tervet kell készíteni:

  1. a művelődési, oktatási, kulturális, sport, egészségügyi és szociális építményrészre, építményre, létesítményekre;
  2. azokra a létesítményekre, amelyekben egy tűzszakaszon belül több, mint 300 fő tartózkodhat;
  3. kereskedelmi szálláshelyre;
  4. az olyan időszakos vagy állandó jelleggel üzemelő zenés szórakozóhelyekre, ahol egy időben 50 főnél több személy tartózkodhat;
  5. a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag előállítására, feldolgozására, tárolására szolgáló építményre és szabadtérre, ahol az anyag robbanásveszélyes állapotban fordulhat elő;
  6. tűzveszélyes osztályba tartozó anyag előállítására, feldolgozására, tárolására szolgáló 3000 m2-nél nagyobb alapterületű építményre és szabadtérre.

Tűzoltó készülék

  • tanácsadás tűzoltó készülékek kiválasztásához
  • készülék házhoz szállítása
  • tűzoltó készülék karbantartása

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírása szerint a létesítményekben az ott keletkező tűz oltására alkalmas, a vonatkozó jogszabályokban és nemzeti szabványokban foglalt követelményeket kielégítő tűzoltó készüléket kell elhelyezni. A tűzoltó készülék - az MSZ EN 3-1 szerint - olyan tűzoltó eszköz, amelyből az oltóanyagot a készülékben levő nyomás hatására, irányíthatóan a tűz fészkére lehet kilövellni. Kezelése egyszerű, s vele 5-6 m távolságról is hatásos oltás biztosítható.

Az éghető anyag fizikai és égési jellemzői alapján meghatározott különböző típusú tüzeket négy tűzosztályba sorolják, és ezt az osztályozást veszik figyelembe a tűzoltás szempontjából alkalmas tűzoltó készülék kiválasztásakor.

A

tűzosztály

szilárd, általában szerves eredetű olyan anyagok tüze, amelyek lángolás és/vagy parázslás kíséretében égnek (pl. fa, papír, szén, szalma)

B

tűzosztály

folyékony, vagy cseppfolyós szilárd anyagok (olvadékok) tüzei

C

tűzosztály

éghető gázok tüzei

D

tűzosztály

fémek, fémötvözetek tüzei

A tűzoltó készülékek tűzosztályok szerinti alkalmazhatósága.

Készülékfajta

Tűzosztály

Megjegyzés

A

B

C

D

Porral oltó

k

+

+

+

"BC"töltetű készülék elsősorban tűzveszélyes folyadékok és gáztüzek oltásához, az "ABC"töltetű még lánggal és parázslással égő szilárd anyagok tüzének oltására alkalmas.
Vízzel oltó

+

-

0

0

Használata ott ajánlott, ahol az előfordulható tüzek döntően "A" tűzosztályba tartoznak (pl. papír, fa, szén, szalma, stb.)
Habbal oltó

+

+

0

0

Általában minden olyan helyre ajánlható, ahol szilárd éghető anyagok, éghető folyadékok és gumi tüzek is előfordulhatnak
Halont kiváltó: NAF PIII, Halotron

k

+

+

+

"A-B-C"tűzosztályra, elektromos feszültség alatt lévő berendezésekhez is alkalmas, tiszta oltóanyagok, az oltás után maradék nélkül eltávoznak
Szén-dioxiddal oltó

-

+

+

0

"B" és "C" tűzosztályhoz széles körben alkalmazható elektromos feszültség alatt is. Az oltóanyag szennyeződést nem okoz, ezért előnyös
 
  1. + = alkalmas;
  2. 0 = nem alkalmas;
  3. - = nem használható;
  4. k = korlátozottan, illetve különleges esetben alkalmas
 

Vállaljuk tűzoltó készülékek házhoz szállítását és megállapodás alapján történő folyamatos karbantartását.

Vállaljuk továbbá villamos-és villámvédelmi berendezések jogszabályban meghatározott gyakoriságban történő tűzvédelmi szempontú felülvizsgálatát.

 
KAPCSOLAT